ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK NYUGAT-BALKÁNI ORSZÁGOKKAL

29 EGYETEM RÉSZVÉTELÉVEL TARTOTTAK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁST SZEGEDEN

A felsőoktatási intézmények számára elengedhetetlen, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki a világ különböző pontjain lévő egyetemekkel és főiskolákkal. E tekintetben a nyugat-balkáni együttműködések biztos lábakon állnak, hiszen Magyarország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a régióval, többek között a közös múlt és a földrajzi közelség okán.


A rendezvényen elhangzott, hogy a globális nyitás keretében a kormány is kiemelt térségként tekint a Nyugat-Balkánra, és a külpolitikai, külgazdasági célok elérésében óriási szerepe van a felsőoktatási kapcsolatoknak.


A Tempus Közalapítvány mintegy száz résztvevővel megrendezett kétnapos nemzetközi konferenciáján az eddigi eredmények és már megvalósított projektek bemutatása mellett a jövőbeli lehetőségek felvázolására és a partnerkeresésre helyezték a hangsúlyt.
„A közalapítvány céljai között szerepel a Bologna folyamattal és az Európai Felsőoktatási Térség reformjával kapcsolatos hazai tapasztalatok megosztása a partnerországokkal, azért, hogy a magyar intézményekkel való közös projektek minél hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésre álló támogatási forrásokat" – mondta Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója.

 


Előadásában Beke Márton, a közalapítvány felsőoktatási koordinátora hangsúlyozta: az Európai Unió 2014-ben indult Erasmus+ programjában integráltan folytatódnak a korábbi Erasmus Mundus és Tempus programok, amelyek felsőoktatási intézmények közötti együttműködéseket, például tananyagfejlesztést vagy közös képzések megvalósítását teszik lehetővé.

 

A Tempus program 2007 és 2013 közötti szakaszában 17 projektben voltak partnerek magyar és nyugat-balkáni egyetemek. Üzleti, mezőgazdasági és matematikai témájú együttműködéseket valósítottak meg többek között a Debreceni és a Szent István Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola részvételével. Erasmus Mundus közös mesterképzéseken összesen 799 hallgató vett rész a nyugat-balkáni régióból 2007-2013 között, sokan közülük hazai egyetemeken is folytattak tanulmányokat.

A korábbi pályázati formák mellett az Erasmus+ program számos újdonságot is kínál a felsőoktatási intézmények együttműködésének elősegítésére – az úgynevezett partnerországokkal való együttműködésre a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúly kerül. A 2015-ben induló nemzetközi kreditmobilitás pályázattípus keretében pedig az Európai Unión kívüli hallgatói és oktatói mobilitást támogatják, és kifejezetten a Nyugat-Balkán és Magyarország viszonylatában ebben az évben csaknem 500.000 euró áll rendelkezésre a ki- és beutazók támogatására.

DSC 0832

A rendezvényen jelen volt Marija Filipović-Ožegović a szerb Nemzeti Erasmus+ Iroda igazgatója, aki hozzászólásában elmondta: „Szerbia célja, hogy rövid időn belül teljes jogú tagként vehessen részt az Erasmus+ programban, és egyre több olyan intézményt vonhasson be a magyar partnerekkel is megvalósítandó sikeres projektekbe, amelyek eddig még voltak részesei az EU-s oktatási programoknak."


Az 1993 óta működő CEEPUS program szintén közép-európai és nyugat-balkáni felsőoktatási intézmények regionális együttműködését, valamint hallgatói és oktatói mobilitást támogat. Elindítói között Horvátország és Magyarország is szerepelt. Tavaly 14 hálózat működött együtt a nyugat-balkáni régióval, ami 50 hónapnyi bejövő mobilitást és 31 fő tapasztalatszerzését tette lehetővé. 2015-től a CEEPUS program 40%-kal magasabb összegű támogatási kerettel biztosítja a hallgatói és oktatói tapasztalatszerzést, ezzel 326-ról 600-ra nőtt a Magyarországon felhasználható ösztöndíjhónapok száma. A konferencián egy, a Szent István Egyetem által koordinált, közös mesterképzést indító CEEPUS hálózat eredményeit is bemutatták az Újvidéki és a Zágrábi egyetem munkatársai.