Pécsen tartott konferenciát a kiválóságról a felsőoktatási szakma

Az idén induló uniós költségvetési ciklusban több mint százmilliárd forint jut a hazai felsőoktatás versenyképességének növelésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkára május 6-án Pécsen.

Köpeczi-Bócz Tamás a Tempus Közalapítvány és a Magyar Rektori Konferencia által szervezett, Nemzeti felsőoktatási kiválóság című konferencián közölte, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében a többi között infrastrukturális fejlesztésekre és a felsőoktatás szerkezetátalakítását célzó intézkedésekre összesen 120-130 milliárd forintot fordíthat 2020-ig Magyarország.

Az indokokról szólva megjegyezte: egyre nagyobb a verseny Európában és a világban a felsőoktatásban, ami hazánkat is arra készteti, hogy pályázatokkal ösztönözze az ágazat fejlesztéseit.

A helyettes államtitkár, a 130 fős hallgatóságnak, arról is beszélt, hogy a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában Magyarország legnagyobb egyetemei közül jelenleg négy van az 500. és a 700. hely között, a fejlesztéseket szolgáló intézkedéseknek köszönhetően viszont azt tűzték ki célul, hogy több is bekerüljön a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

Közölte, ehhez a többi között olyan szerkezetátalakításokra van szükség, amelyekkel növelhető a természettudományi, mérnöki, informatikai képzésben részt vevők, az idegen nyelvet, nyelveket kitűnően beszélő diplomások aránya, a reálgazdaságban elhelyezkedni képes kutatók száma.

DSC 0141

Köpeczi-Bócz Tamás elmondta, ez év második felében, várhatóan augusztus végén, szeptember elején jelenhetnek meg az első olyan pályázatok, amelyek szolgálhatják a kormányzat célkitűzéseit.

Kardon Béla, az Emmi főosztályvezetője a konferencián azt hangoztatta, hogy a megfelelő humán erőforrás segítségével lendíthető fel a leginkább a gazdaság, ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy magasabb legyen a felsőoktatásban végzettek aránya, ezzel együtt pedig tovább növekedjen az oktatás színvonala. Az uniós forrásokkal és a hazai állami támogatásokkal mindezeket a célkitűzéseket szeretnék elérni - tette hozzá.
(forrás: mti)

A konferencia további részében Vanessa Debiais Sainton az Európai Bizottság Erasmus+ felsőoktatási terület vezetője Brüsszelből bejelentkezve tartott angol nyelvű előadást a felsőoktatási kiválóságot elősegítő EU-s politikákról és kezdeményezésekről.

A délutáni részben pedig a felsőoktatási intézmények nemzetközi aktivitásának értékeléséről beszélt a Tempus Közalapítvány. A kezdeményezés Magyarországon egyedülálló: ilyen részletekbe menő és összetett módszertan korábban nem létezett a hazai egyetemek és főiskolák nemzetközi tevékenységeinek támogatására.

Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények lépést tudjanak tartani a nemzetközi piaccal, tudatosan foglalkozniuk kell a nemzetköziesítés kérdésével. A kezdeményezésben résztvevők rendszeressé tehetik a nemzetközi dimenziók integrálását az intézmény oktatási, kutatási és minőségbiztosítási munkájában, eredményesebben vehetnek részt külső értékeléseken, legyen szó hazai vagy nemzetközi akkreditációs eljárásokról, illetve nemzetközi rangsorokról. Az auditnak köszönhetően versenyelőnyre tehetnek szert a felsőoktatási intézmények, hiszen tudatosabbá válhatnak a nemzetközi fejlesztések, és néhány év múlva pontosan látható lesz, hogy honnan hová jutottak el a folyamatban.

Az első két minősítési eljárást pilot program keretében végezték a Tempus Közalapítvány által felkért szakértők a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen, az Erasmus+ nemzeti irodákat tömörítő Academic Cooperation Association (ACA) nemzetközi támogatása mellett. A pilot auditok eredményeit és tapasztalatait is bemutatták.

A Budapesti Gazdasági Főiskola rektora és a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese egyetértett abban, hogy a tanúsítási eljárás mind a stratégiai gondolkodást, mind az intézményen belüli kommunikációt és tudásmegosztást nagyban elősegítette. Kiemelték: a minősítés nagy előnye az, hogy az intézmény jelenlegi környezetében, magához mérten kap visszajelzést, mely fejlesztési javaslatokat is tartalmaz.

Bemutatta még projektjeit és eredményeit a Nemzeti Kiválóság Program és a Magyar Rektori Konferencia főtitkára beszélt azokról a kihívásokról és lehetőségekről, melyek a brazil program kapcsán felmerültek.