Fogalomtár


Fogalom megnevezése Fogalom angol megfelelője Fogalom meghatározása (forrásmegjelöléssel) Fogalom meghatározását tartalmazó URL cím
Akkreditáció (accreditation) akkreditáció - link
Aktív félév aktív félév - link
Aktív hallgatói státus aktív hallgatói státus - link
Alapfokozat (Bachelor degree) alapfokozat - link
Alapképzés (Bachelor degree course) alapképzés - link
Államilag elismert nyelvvizsga (State recognized foreign language examination) államilag elismert nyelvvizsga - link
Államilag támogatott hallgató (State subsidized student) államilag támogatott hallgató - link
Átláthatóság (Transparency) átláthatóság - link
Beszámítás (Creditation) A hozott tudás elismerésének egyik konkrét formája.
A referencia és a hozott tudás bizonyítékainak összevetése, és a megfelelőség mértékének megállapítása alapján meghatározott számú kredit vagy felvételi pluszpontok megítélése. (Forrás: VSz)
Beszámítás mértéke (Creditation rate) Az elismerésnek, a beszámításnak az a lehetséges mértéke, amelyet például az eljárás intézményi szabályozása során határozhatnak meg. Az eljárás keretében, a beszámítás során megszerezhető kreditek vagy felvételi pluszpontok maximuma. (Forrás: VSz)
Beutazó hallgatók száma (Inward student mobility) beutazó hallgatók száma - link
Beutazó oktatók száma (Inward staff mobility) beutazó oktatók száma - link
Bolognai folyamat (Bologna process) bolognai folyamatot a Bolognai Nyilatkozat vezette be. Ezzel a folyamattal olyan rendszert terveznek bevezetni, amellyel a felsőoktatási képzés könnyebben megérthető és összehasonlítható lesz, amely támogatja a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitását, biztosítja a képzés magas színvonalát, valamint megteremti a felsőoktatásban az európai dimenziót. A Bolognai Nyilatkozat hat intézkedést foglal magában: 1. a könnyen felismerhető és összehasonlítható felsőoktatási képzések rendszerét. A nyilatkozat tartalmazza egy egységes oklevélmelléklet bevezetését az átláthatóság javítása érdekében; 2. alapvetően két képzési cikluson alapuló rendszert: egy, a munkaerőpiacon hasznosítható és legalább hároméves első képzési ciklust, valamint egy második ciklust (a mesterképzést), amelynek feltétele az első képzési ciklus elvégzése; 3. egy kreditátviteli és -gyűjtési rendszert az ECTS-modell alapján, melyet az Erasmus csereprogram használt; 4. a hallgatók, az oktatók és a kutatók mobilitását: a mobilitás minden akadályának megszüntetését; 5. együttműködést a minőségbiztosítás tekintetében; 6. az európai dimenzió érvényesítését a felsőoktatásban: növeli azon modulok, oktatási és tanulmányi területek számát, amelyek tartalmában, irányában vagy szervezésében megmutatkozik az európai dimenzió. Ezek a pontok a folyamat során értelmezésekkel árnyalódtak, bővültek, illtve további pontokkal egészültek ki. (Forrás: europa.eu)
Doktori fokozat (Doctoral degree) doktori fokozat - link
Doktori képzés (Doctoral degree course) doktori képzés - link
ECTS Users’ Guide (lásd: Kredit kézikönyv)
E-learning (E-learning) e-learning - link
Elismerés (validáció) Recognition / validation) Több lépésből álló eljárás, amelynek során a hozott, azaz előzetesen megszerzett tudást – annak dokumentumokkal való bizonyítása, esetleg közvetlen értékelése alapján – az erre felhatalmazott személy vagy testület egy képesítés vagy képzési program követelménysztenderjeivel (referencia) összeveti. Az összevetés eredményétől függően a hozott
tudást elismerik (kredit formájában beszámítják, egyes képzési követelmények formális teljesítése alól felmentést adnak), vagy a szükséges mértékű megfelelés hiányában a kérelmet elutasítják.
Funkcióját tekintve az eljárás szolgálhatja egy adott képzési programba történő felvételt, a képzési program egy része alóli felmentést vagy egy képesítés megszerzését.
Egyes rendszerekben lehetséges teljes képesítés megszerzése is ennek az eljárásnak a keretében.
A elismerés/validációs eljárás alapelve, hogy a különféle tanulási módokat egyenrangúnak fogadja el (azaz a tanulás eredményét értékeli, függetlenül a tudás megszerzésének módjától). (Forrás: VSz)
Erasmus+ program Erasmus+
Erasmus Felsőoktatási Oklevél (Erasmus Charter for Higher Education) Az Erasmus Felsőoktatási Oklevél elnyerése részvételi előfeltétel minden felsőoktatási intézmény számára a 2014-2020 közötti Európai Uniós programokban, amelyek az egyéni tanulmányi mobilitást, illetve jó gyakorlatok megosztását és innovációs együttműködéseket támogatják.Az Oklevél felsorolja mindazokat az alapelveket és minimális követelményeket, amelyeknek a felsőoktatási intézményeknek eleget kell tenniük, amikor az EU által támogatott programokra jelentkeznek, illetve azokat megvalósítják.Az elnyert Oklevelet minden felsőoktatási intézménynek közzé kell tennie weblapján. (Forrás: Európai Bizottság)
Interkulturális tanulás  (Intercultural experience) A kultúrák találkozásakor bekövetkező attitűdváltozás. Jelenti a más kultúrákkal való ismerkedést és más kultúrák ismeretét. Az interkulturális tanulási folyamat által megtanuljuk kívülről látni önmagunkat (szokásainkat, gondolkodásmódunkat és életstílusunkat) és megtanuljuk megérteni, elfogadnia világot, annak másságát, sokféleségét. (Forrás: NIIDA)
Élethosszig tartó tanulás  (life long learning, LLL) Az egyre gyorsabban változó világhoz való alkalmazkodás szükségességére adott válasz: az iskola klasszikus, formális oktatási struktúráján túl sem fejeződik be az ismeretek, jártasságok, készségek folyamatos fejlesztésének feladata. Az élethosszig tartó tanulás az élet minden szakaszát magában foglalja, és felismeri, hogy a tanulás az élet a legkülönfélébb színterein, a legkülönbözőbb formákban történhet. (Forrás: NIIDA)
Életvezetési kompetencia  A teljes életminőségű élet folytatásához és a társadalomban való eligazodáshoz szükséges készség szintű ismeretek összessége. Ennek segítségével az egyén céltudatosan képes irányítani az életét. (Forrás: NIIDA)
Esélyegyenlőség  (Equal chance) Olyan európai alapérték, amely az egyén vagy csoport számára megközelítően azonos feltételeket biztosít a társadalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (Forrás: NIIDA)
Érzelmi intelligencia  (Emotional intelligence) Képesség saját érzéseink és mások érzéseinek a felismerésére, saját magunk motiválására, illetve az érzések kifejezésére és kezelésére, mind saját magunkban, mind kapcsolatainkban. (Forrás: NIIDA)
Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area) Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú (a négy alapszabadság egyike). A bolognai folyamat alapgondolata, hogy az európai oktatási térségben mielőbb biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását, egymással való összehasonlíthatóságát, az állampolgárok mobilitásának és munkaerőként való alkalmazhatóságának elősegítése érdekében. Ennek elérése érdekében 1999. júniusában az európai oktatási miniszterek aláírták a Bolognai Nyilatkozatot, amely konkrét célokat fogalmazott meg a felsőoktatási rendszerek nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására vonatkozóan. A nyilatkozat célul tűzte ki egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozását 2010-ig. A térséghez jelenleg már 49 ország csatlakozott. (Forrás: europa.eu)
Európai Kreditgyűjtési és -átviteli Rendszer (European Credit Transfer and Accumulation System; ECTS) Tanulási eredményeken és tanulási folyamatokon alapuló tanulóközpontú rendszer kreditekgyűjtésére és átvitelére. Célja a képesítések és tanulási egységek, valamint a hallgatói mobilitás tervezésének, megvalósításának, értékelésének, elismerésének és beszámításának támogatása.Az ECTS széles körben használatos a formális felsőoktatásban és alkalmazható további – egész életen át tartó – tanulási tevékenységekben.Az ECTS olyan rendszer, amely a kreditbeszámítás révén növeli a képzési rendszerek átláthatóságát és elősegíti a hallgatók mobilitását Európában. Azon az általánosfeltételezésen alapul, hogy a tanévben a tanulmányi munkaterhelés 60 kreditnek felelmeg. Ez a 60 kredit kerül aztán leosztásra a kurzusegységek között, jelezve a hallgatói munkaterhelésnekazt az arányos részét, amely a vonatkozó tanulási eredmények eléréséhez szükséges. Akreditbeszámítást az anyaintézmény, a befogadó intézmény és a mobilitásban részt vevő hallgató közötti szerződés biztosítja. (Forrás: MKKR Fogalomtár)
Europass (Europass) Az egyén tanulási útját és tanulási eredményeit rögzítő különböző tájékoztató dokumentumokat összefogó keretrendszer. Az Europass portfólió egy személyi dokumentumcsomag, amely Európában egységes formátumban teszi összehasonlíthatóvá, megismerhetővé az egyén szaktudását, végzettségét, nyelvtudását, szakmai tapasztalatait. E dokumentumok tájékoztatnak, információtadnak hazai és külföldi képzésekben való részvételről, az egyén kompetenciáit érintő változásokról, valamint az anyaországban, illetve külföldön megszerzett képesítésekről. Az egységes szerkezetű dokumentumok alkalmazása segíti a végzettségek elismertetését, megkönnyíti a munka- éstanulmányi felvételizés/ felvételiztetés folyamatát a különböző országokból származó bizonyítványok, szaktudások és kompetenciák összehasonlíthatóságának és átláthatóságának biztosításával.A dokumentumcsalád tagjai:Europass önéletrajz (nyolc pontból álló önéletrajz-sablon),nyelvi útlevél (a gyakorlati nyelvtudást rögzítő önértékelési dokumentum, amelyben részletesen feltüntethető mind az iskolában, mind pedig az iskolán kívül szerzett nyelvtudás);oklevélmelléklet (a felsőoktatásban végzett tanulmányokról és azok eredményeiről, továbbá az adott ország felsőoktatási rendszeréről ad részletes tájékoztatást); bizonyítvány-kiegészítő (a szakképesítésről, a képzés során megszerzett készségekről és kompetenciákról nyújt részletes tájékoztatást);mobilitási igazolvány (az európai országok valamelyikében folytatott szakmai gyakorlatok, tanulmányok vagy önkéntes munka során megszerzett készségek és kompetenciák igazolására szolgál).Az Europass keretrendszert az Európai Parlament és Tanács 2004. december 15-i 2241/2004/EK határozata hozta létre. Működését, működtetését nemzeti Europass-központok, webes támogató szolgáltatások segítik (Magyarországon: http://www.europass.hu/).(Forrás: MKKR Fogalomtár)
Felsőoktatási törvény (Higher Education Act / Law) Felsőoktatási törvény - link
Foglalkoztathatóság (Employability)     foglalkoztathatóság - link
Globális tanulás  (Global learning) Olyan széleskörű látásmód, mely lehetővé teszi a globalizáció ellentmondásos folyamatainak megértését, és hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok általánossá válásához (információcsere, kulturális cserék, utazások, idegen nyelvek elsajátítása). Ez a tanulás ösztönzést ad a globális, a regionális és helyi értékek felismeréséhez, ápolásához és fejlesztéséhez. (Forrás: NIIDA)
Hallgató (Student) hallgató - link
Hallgatói jogviszony (Student status) hallgatói jogvizsony - link
Hátrányos helyzet  Valamely cél elérése az érintett személy számára másokhoz hasonló mértékben szükséges, de másokhoz képest nagyobb mértékben akadályozott. A hátrányos helyzet relatív fogalom, az adott társadalom, vagy régió más tagjaival, csoportjaival vagy térségeivel való összevetésből derül ki, hogy az adott célcsoport miben és milyen mértékig van hátrányos helyzetben. A hátrányos helyzet nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott célcsoport szegényebb, elesettebb, vagy tehetetlenebb lenne más társadalmi rétegeknél, földrajzi tájegységeknél, de ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal is, hogy a hátrányos helyzet kialakulásának jól megfogható, konkrét okai vannak. Hátrányos helyzet alakulhat ki a következő körökben: • Állami gondozottak • Munkanélküliek • Fogyatékkal élők (egészségkárosodott is) • Kisebbségek (etnikai, nemzeti, egyéb) • Iskolarendszerből kiesettek • (Volt) szenvedélybeteg • Bűnözésből reintegrálódók • Elzárt településeken élők • Egyéb: egyszülős család, munkanélküli szülők, fogyatékos szülők gyermekei A hátrányos helyzet megszüntetése érdekében végzett tevékenység azoknak az egyéneknek a társadalmi integrációja, akik valamilyen társadalmi hátrány következtében nem jutnak egyenlő eséllyel az információkhoz, különös tekintettel azokra, akik más támogatási rendszerekből kiszorulnak. (Forrás: NIIDA)
Innováció  (Innovation) A már meglévő tevékenység, szolgáltatás megújítását, továbbfejlesztését, vagy egy teljesen új, eddig még nem létező dolognak a bevezetését jelenti. Olyan célirányos, szakszerű, intenzív fejlesztő tevékenység, amely a szervezet, a struktúra, a működés, a “termék” (szolgáltatás), az elterjesztés, a felhasználás, stb. többé-kevésbé átfogó megújulását eredményezi. Az innováció kiindulópontja: az új lehetőség felismerése. Végpontja: a felhasználói kör által elismert, sikeres megvalósítás. (Forrás: NIIDA)
Jó gyakorlat (Best practice) jógyakorlat - link
Jogszabály  (Law) A jogalkotási törvény szerint a jogi normák két csoportja a jogszabályok, amelyek mindenkire nézve kötelezőek (alkotmány, törvény, miniszterelnöki rendelet, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet), és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, amelyek csak az állami struktúrára vonatkoznak. (Határozat, utasítás, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés, jogi iránymutatás.) (Forrás: NIIDA)
Képesítés (Qualification) Képesítés kiadására feljogosított testület által – az egyén tudásának értékelése alapján – kiadott igazolás arra vonatkozóan, hogy az egyén rendelkezik a meghatározott képzési sztenderdnek megfelelő tudással, illetve rendelkezik egy meghatározott tevékenység ellátásához szükséges
kompetenciákkal. (Forrás: VSz)
Képesítés(ek) elismerése (Recognition of qualifications) A képesítések elismerése alatt az egyik országban szerzett képesítés értékének egy másik országban való, továbbtanulási és/vagy munkavállalási célú hivatalos, a fogadó ország illetékes hatósága által történő elismerését értjük.A képesítések elismerése azt a célt szolgálja, hogy lehetővé váljon a képesített szakemberek szabad mozgása, munkaerőpiaci mobilitása. A képesítések elismerése az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve (a személyek, szolgáltatások és a munka szabad áramlása) mentén kap általános jelentőséget. 2005 szeptemberében az Európa Tanács és az Európa Parlament kiadta a Szakmai Képesítések Elismerése Direktívát (Directive 89/48/EEC). A direktíva, mely felsőoktatási végzettséget kívánó szakmákkal foglalkozik, kidolgozza a szakmai egyenlőtlenségek kezelésének rendszerét. Az elismerés érdekében a direktíva a szakmákat három kategóriába sorolja: ezek a szektoriális (speciális professzionális képesítést kívánó, pl. orvos, ápolónő), a tranzicionális és az általános szakmák. A bolognai elvek elsősorban az utóbbi, harmadik csoportban alkalmazhatók.A felsőoktatás szempontjából a képzések elismerése tekintetében meghatározó dokumentum a Lisszaboni Elismerési Egyezmény, amely rögzíti, támogatja a külföldi képesítések elismerésének folyamatát, meghatározza az eljárás, az értékelés kritériumait. Az elismerési folyamatban jelentős szerepe van a diploma-mellékletnek, az Európai Kredit Transzfer Rendszernek (ECTS) és az elismerés folyamatában részt vevő tájékoztató és értékelő szerepű hálózatnak (NARIC, ENIC). (Forrás: MKKR Fogalomtár)
Képesítések hordozhatósága (Transfer of qualifications) A képesítés(ek) hordozhatósága alatt az egyik országban szerzett képesítésnek egy másik országban való felhasználhatóságát értjük.E fogalom meghatározását három kapcsolódó fogalom különbsége mentén végezhetjük el.E három fogalom az elismerés, az átvitel és a hordozhatóság. Elismerésről akkor van szó, ha a képzési folyamat előtti formális vagy informális tanulás elfogadásáról kell dönteni. Az átvihetőség (transferability) és a hordozhatóság   (portability) terminusok megkülönböztetésenem ennyire egyértelmű. Az átvihetőség valószínűleg a befogadó intézmény képesítési rendszere szempontjából határoz meg egy bizonyos minőséget, a hordozhatóság pedig ugyanennek a folyamatnak a hallgató, a tanuló szempontjából való megfogalmazása lehet. A képesítések hordozhatósága a mobilitás előfeltétele és egyben következménye. A mobilitás lehet térbeli (más országba, intézménybe irányuló), időbeli (az tanuló ember életidejére épülő élethosszig tartó tanulás) és virtuális mobilitás (távoktatás, informatikai technológia segítségével megvalósuló mobilitás).A mobilitás lehet horizontális (ún. kredit-mobilitás), amikor a hallgató rövidebb időszakra bizonyos kreditek megszerzése érdekében tanul egy másik intézményben, és vertikális, amikor az adott képzés és diploma megszerzése után a következő képzési szintet másutt teljesíti. Az egyes mobilitás-típusok a képesítések hordozhatósága terén eltérő formákat, gyakorlatokat alakítanak ki és eltérő problémákkal szembesülnek. A képesítések hordozhatóságának dokumentumai az Európai Felsőoktatási Térségben adiploma-melléklet, az ECTS, a Tanulmányi Egyezmény. (Forrás: MKKR Fogalomtár)
Képesítési keret  (Qualifications framework) A többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általánosjellemzői. (Forrás: MKKR Fogalomtár)
Képzés (ált.)  (Teaching, training) Az a tevékenység, melynek célja, hogy a részvevő új ismereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettséget szerezzen. A képzési tevékenység a képzés szervezésén és lebonyolításán túl magába foglalhatja a képzési program kidolgozását és a képzéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását is. (Forrás: NIIDA)
Képzés (a felsőoktatásban) (Teaching, training) képzés a felsőoktatásban - link
Képzés munkarendje (Mode of teaching) képzés munkarendje - link
Képzési program (Curriculum) képzési program - link
Képzési rendszer (Course structure) képzési rendszer - link
Képzési szint (Level of degree) képzési szint - link
Kimeneti szabályozás (Outcome-oriented approach) kimeneti szabályozás - link
Kiutazó hallgatók száma Outbound students kiutazó hallgatók száma - miami ink
Kiutazó oktatók száma Outbound staff kiutazó oktatók száma - link
Kompetencia  (Competence) Az ismeretek, készségek/képességek, és magatartási jellemzők összessége.
A készülő hazai országos képesítési keretrendszer (MKKR) tudás, képességek, attitűdök, autonómia és felelősségvállalás kategóriákra bontva írja le és jellemzi a kompetenciákat. (Forrás: VSz)
Kredit (Credit) kredit - link
Kredit kézikönyv ECTS Users1 Guide Az Európai kreditrendszer (ECTS) főbb jellemzőinek és használatának útmutatója, amelyet minden, az Európai Felsőoktatási Térségbe tartozó felsőoktatási intézmény használ. (Forrás: Kreditszótár)
Kreditátvitel (Credit transfer) A különböző felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok alapján megszerzett kreditek elismertetése a
kreditrendszerű oktatásban részt vevő intézmények között vagy egyazon intézményen belül különböző képzési programok között.
A kreditátvitel az elismerés/validáció egyik fajtája, amely a felsőoktatáson belül megszerzett és formálisan dokumentált tudáselemek elismerését hivatott biztosítani.
Az európai felsőoktatási térség kialakítása során (bolognai folyamat) a részt vevő országok egységes átviteli rendszert alakítottak ki és vezettek be (European Credit Accumulation and Transfer System; ECTS). Magyarországon törvény és kormányrendelet szabályozza a kreditátvitel részleteit. (Forrás: VSz)
Kreditek egyenértékűségére vonatkozó egyezmény (ekvivalencia-megállapodás) (Equivalency aggreement) Felsőoktatási intézmények közötti megállapodás, amely - a kredittarifára figyelemmel - rögzíti a két intézményben használatos kreditek elismerését. (Forrás: Kreditszótár)
Kreditkiosztás(allokáció) (Credit allocation) A tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához kreditek hozzárendelése. (Forrás: Kreditszótár)
Kredittarifa (Credit tariff) Mennyiségi kapcsolat az adott tanulmányi feladathoz rendelt kreditek és a feladat teljesítése érdekében elvárható (vagy megbecsült) összes hallgatói tanulmányi munkaóra között; a magyar országos kredittarifa szerint 1 kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaórának felel meg. (Forrás: Kreditszótár)
Kurzus (Course [unit]) kurzus - link
Külföldi hallgató (Foreign student) külföldi hallgató - link
Mesterfokozat (Master degree) mesterfokozat - link
Modul  (Course unit; module) Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben résztvevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni. (Forrás: NIIDA)
Oklevél (Diploma) oklevél - link
Oklevélmelléklet (Diploma supplement) Az Europass dokumentumcsalád egyik tagja.Az eredeti képesítési dokumentum melléklete, amely azon tanulmányok jellegének, szintjének, tartalmának és státusának a leírását tartalmazza, amelyeket az oklevél tulajdonosa elvégzett és sikeresen befejezett. Alapja az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO/CEPES által kidolgozott modell. Elősegíti a nemzetközi átláthatóságot és a képesítések akadémiai/ szakmai elismerését. (Forrás: MKKR Fogalomtár)
Ösztöndíj (Scholarship) ösztöndíj - link
Részképzés (Mobility scheme) részképzés - link
Szak (Degree course) szak - link
Szemeszter (Semester) szemeszter - link
Tanulás  (Learning) Elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, és készségek elsajátítása, a képességek kialakítása, meghatározott viszonyulások, érzelmi, és akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása. (Forrás: NIIDA)
Tanulási eredmények (Learning outcomes) tanulási eredmények - link
Tanulás támogatása (Student councelling) tanulás támogatása - link
Tanulási környezetek (Learning context/environment) A tudás (ismeretek, képességek/készségek kompetenciák) elsajátításának módja és környezeti feltételei sokfélék lehetnek. A téma szakirodalmában többnyire három fő tanulási környezetet különböztetnek meg: formális, nem formális és informális, bár ezek definíciója igen sokféle.
Az elismerés/validáció alapelve, hogy egyenrangúként kezeli a
különböző tanulási környezeteket abból a szempontból, hogy mindegyikben keletkezhet tudás. Ezért az elismerési/ validációs eljárás és a tanulás eredményeként létrejött tudásra, a tanulási eredményekre fókuszál. (Forrás: VSz)
Tehetséggondozás  (Talent development) A tehetséggondozás a tehetség meghatározását, a tehetség felismerést és a tehetségfejlesztést magában foglaló pszichológiai, pedagógiai tevékenység. Tárgya, tág értelemben a tehetség kibontakoztatása, melybe beleértjük a tehetség fogalmának a meghatározását, a tehetség felismerést, azoknak a tulajdonságköröknek a meghatározását, melyek a tehetséget alkotják, valamint a tehetségfejlesztést, a tehetséges tanulók iskolai és iskolán kívüli nevelését, képzését, az életpályájukról való gondoskodást, a tehetségek védelmét. (Forrás: NIIDA)
Többciklusú képzési rendszer (Cycled system) többciklusú képzési rendszer - link
Vendéghallgató (Guest student) vendéghallgató - link