Orvosi csúcstechnológiáért Skóciába

ch magazin abardeen„Azoknak ajánlom, akik mernek nagyot gondolni, de eddig féltek megvalósítani” – mondta el Bádonyi Mihály, kiknek ajánlja a Campus Hungary ösztöndíjakat. A Szegedi Tudományegyetem biomérnök Bsc hallgatója két hónapos szakmai gyakorlatra utazott a skóciai Aberdeen egyetemének egyik csúcstechnológiával felszerelt orvosi kutatóközpontjába 2013 nyarán. A fiatal kutató a Campus Hungary Magazinnak számolt be arról, hogy miért volt számára meghatározó szakmai és személyes szempontból a külföldi tanulmányút, melyen sokat tanult a molekuláris biológia sejtbiológiában betöltött szerepéről, a mérnöki- és orvostudományok biológiával való kapcsolatáról.

Nagyon speciális, ritka tudományterülettel foglalkozol. Ha jól sejtem, nem volt nehéz kiválasztani a kutatás helyszínét.
Egy nemzetközileg jegyzett és meghatározó központba érkeztem kutatni. Az aberdeeni egyetem egy kiváló hely az elmélet gyakorlatba ültetésére, egy kutató igazán szabadjára engedheti a gondolatait a cél elérése érdekében. A felszereltség és a tudás egy olyan kombinációját képviseli, amely még nagyon hosszú időre megrendíthetetlenné teszi pozícióját az élettudományokban.

ch magazin abardeen4

Hogyan tudtad időben beilleszteni az utat a tanulmányaid közé?
A tanulmányút időpontját tekintve a nyár mellett döntöttem, így nem kellett átszerveznem a magyarországi képzésemet. Mindenképpen hosszabb időre, két hónapra szándékoztam kiutazni, hogy alapos és tényleges kutatást végezhessek. Szerencsére az alapképzésemben is közeledett a kötelező szakmai gyakorlat teljesítése, a külföldi lehetőségek pedig nagyon vonzóak voltak. Így az ösztöndíj nagyon sokat segített az általam tervezett szakmai gyakorlat megvalósításában.

Honnan szereztél tudomást a Campus Hungary programról?
Először az egyetem egyik Facebook oldalán olvastam róla, ezután kerestem fel a honlapot részletes tájékoztatóért.

ch magazin abardeen2

Milyen volt megszervezni a kiutazást?
Az utazást alapos emailezés előzte meg, mind a fogadó intézmény, mind a Campus Hungary oldaláról, de összességében gördülékeny volt a részletek kidolgozása, a repülőjegy vásárlása.

Amikor megérkeztél Aberdeenbe, okozott nehézséget a beilleszkedés, a gyakorlat megkezdése?
A legrosszabb élményem talán az volt, hogy érkezésem után egyből a mélyvízbe kerültem. Egyedül kellett kidolgozni a kísérletemhez szükséges protokollok lefolyását, és kísérleti tervet írnom. Ehhez megtalálni a laborban azokat az embereket, akik ebben segíteni tudnak, igazi beleadást igényelt. Gondolok itt a nyelvi korlátokra, hiszen az intézményben angol, skót, egyiptomi, pakisztáni, török, német, litván stb., és angol akcentusokat kellett egyszerre megérteni. Ezekhez más-más szóhasználat is társult, nem beszélve a szakterület gyakori, általam még nem ismert szavainak megértéséről. De végül levetkőztem minden félénkséget és szorongást, feltaláltam magam, és élveztem megoldani a problémákat.

A labor falain kívül gyűjtöttél maradandó emlékeket?
A legjobb élmények közé tartoznak a csoportvezetőmmel tett kirándulások a skót tengerparti részeken. Számos alkalommal elvitt sziklát mászni, boulderingelni. Ilyenkor a sport és a jó beszélgetések mellett elém tárult az Északi-tenger rettentő végtelensége, és a sziklás partok lélegzet-elállító kanyargása. Azt kell hogy mondjam, ezek az események sokat segítettek abban, hogy emlékezetesebbé tegyék számomra az ott töltött időt, de megkönnyítette a beilleszkedést is.

ch magazin abardeen3

Hogy értékeled, mit sikerült elérned az ösztöndíjnak köszönhetően?
Sikerült megismernem a tudományterületem egy olyan ágát, amelyre nagy szükségem lesz a jövőben, de a szakdolgozati kutatásom nem érinti. Egy összetettebb képet kaptam arról, amivel a jövőben szeretnék foglalkozni. Hatalmas tapasztalat-mennyiséggel lettem gazdagabb, amelyet reményem szerint kamatoztathatok a jövőben. Az ösztöndíj nélkül nem biztos, hogy ezt megvalósíthattam volna. Talán más ösztöndíjjal, komolyabb áldozatokat vállalva, ha a tanulmányaimat háttérbe szorítva dolgoztam volna, hogy előteremtsem a szükséges anyagi erőforrásokat.

Tanulmányaid várhatóan nem érnek véget a Bsc végzettség megszerzésével. Van terved már az oklevél megszerzését követő időszakra vonatkozóan? 
Szeretném a tanulmányaimat külföldön folytatni. A tudomány azon ágával, ami engem érdekel, nem foglalkozhatok itthon, mert egyszerűen nincsen ilyen képzés (Systems and Synthetic Biology). Ráadásul olyan mértékű számítógépes felszereltséggel kell rendelkezni hozzá, hogy külföldön hamarabb találok olyan helyet, ahol ezt az újonnan kialakult tudományterületet anyagilag már támogatják. Nem azt mondom, hogy nem vagyok megelégedve az itthoni képzés színvonalával. Sőt, azt gondolom, hagyományaiban és szellemiségében kiváló elméleti oktatás folyik itthon a természettudományokban. Viszont úgy látom, gyakorlati szempontból a külföldi képzések több lehetőséget adhatnak és kiemelkedőbb ultrastruktúrával rendelkeznek. Igaz, a tudományos munkák és kutatások tekintetében számos területen világelsők vagyunk.

ch magazin abardeen5

Hogy gondolod most, ez az elgondolás a munkaválasztásban is motiválna?
Egyelőre nagyobb lehetőséget és anyagi hátteret látok külföldön, de nem tervezek hosszú távra. Szeretem a magyar hagyományokat és tudománytörténetet, tisztában vagyok a szellemi fejlődés lefolyásával a múltban és a közelmúltban, és látom a jelenben a lehetőségeket, akár a saját városomban is. (A Szegeden épülő Extreme Light Infrastructure [ELI] lézerközpont a következő negyed században Európa szívébe helyezi a kvantumoptika és a lézerfizika egy falatját, így a betelepülő fotonikai cégek olyan vonzáskörzetet teremthetnek az ország ezen régiójában, amely az én általam preferált tudományok alapjait is megteremthetik.) Szeretném a külföldön megkeresett pénzt itthon befektetni és megteremteni saját vállalkozásomat. Úgy gondolom, addigra meglesznek a technológiai kritériumok és a regionális fejlettség.

Kiknek ajánlanád a programban való részvételt, és miért?
Azoknak ajánlom, akik mernek nagyot gondolni, de eddig féltek megvalósítani. Ez az anyagi támogatás sok tehetségnek jelenthet alapot a szakmai önmegvalósításhoz.


ch magazin abardeen1Az aberdeeni egyetem (University of Aberdeen) Skócia harmadik legöregebb egyeteme, amelyet King’s College néven alapítottak 1495-ben. A terület, amelyen egykor az épületeket felépítették, mind a mai napig a hatalmas kampusz része. Ezt az Old Aberdeennek nevezett területet középkori stílusú házak és cégérek teszik hangulatossá, de meghatározzák az akadémiai atmoszférát is. Az ódon hangulatot még a 2013-ban megépített modern stílusú Sir Duncan Rice Library, az old aberdeeni kampusz szélén elhelyezkedő hatalmas új könyvtár modern épülete sem töri meg.

Az Institute of Medical Sciences
Az 1930-as években megerősödött az orvosi képzés az egyetemen és ezt a vonalat annyira megtartotta, hogy mára Európa legnagyobb orvosi kampuszává nőtte ki magát és egy teljesen autonóm területen kapott helyet, amelyet Foresterhillnek neveznek.

Jelenleg az Institute of Medical Sciences-ben hat alapvető kutatási program folyik, amelyhez technikusként, posztdoktorként, vagy szakdolgozatát író diákként bárki csatlakozhat: muszkuloszkeletális; sejt fejlődésbiológiai és onkobiológiai; immunitás és fertőzéskutatások; mikrobiológiai kutatások; transzlációs idegtudományok; illetve kardiovaszkuláris kutatások.
Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy a nyárra az IMS muszkuloszkeletális kutatásaihoz csatlakozhattam. A csoport vezetője Henning Wackerhage, egy alapvetően fiziológus végzettségű (PhD), a harmincas éveiben járó német úriember, aki posztdoktori tanulmányait az Európa legjobb élettudományi egyetemének mondott dundee-i egyetemen folytatta, David Grahame Hardie biokémikus keze alatt.

Henning Wackerhage korábban sportoló volt, többek között ezért is kezdett el érdeklődni az edzés hatásainak molekuláris genetikája, biológiája és élettanja iránt, elnevezve a tudományt Molecular Excercise Physiology-nak (ilyen címmel már könyve is van). Ő és csoportja egy fejlődésbiológiai útvonalat és rákkal való kapcsolatát (főleg rhabdomyosarcoma) kutatja, de olyan egyszerű kérdésekre is keresi a választ mint, hogy mi határozza meg az izomrostok erősödését, ha elmegyünk futni. Persze sokaknak eldicsekedtem vele, hogy odahaza lassan már két éve a Szegedi Biológiai Központban szakdolgozom, aminek alapító-főigazgatója Straub F. Brúnó volt, aki felfedezte az izmokat alkotó egyik fontos fehérjét, az aktint.