Két hónap Dél-Afrikában

ch magazin pretoria1Gazsi Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának hallgatója a Dél-afrikai Köztársaságban szerzett különleges tapasztalatot a hallássérült gyerekek oktatásával kapcsolatban. A világszinten is kiemelkedő szinten jegyzett, Pretoriában működő Eduplex oktatási központban töltött két hónapos szakmai gyakorlat a Campus Hungary támogatásával valósult meg.

Nem mindennapi helyszínen, nem mindennapi szakmai gyakorlaton vettél részt. Miért olyan különleges ez a dél-afrikai intézmény?
A hallássérülteket befogadó Eduplexet 11 éve alapította Nico van der Merwe. Az intézményt többek között az tesz rendhagyóvá, hogy olyan személyi, tárgyi és oktatás-módszertani feltételekkel rendelkezik, amelyekkel teljes mértékben támogatja, akadály-mentesíti a hallássérült gyermekek megfelelő nevelését és oktatását. A tárgyi feltételeket a svájci Phonak hallókészülék gyártó cég és sok egyéni támogató bevonásával teremtették meg.

Miben különbözik ez a rendszer az eddig ismertektől?
Az oktatás egész más elképzelés alapján történik. Hatékonysága abban rejlik, hogy a megfelelő készülékkel vagy cochleáris implantátummal ellátott gyerekek a korai fejlesztésben és a későbbi életkorokban is beszéd-nyelv fejlesztésben részesülnek, úgynevezett „naturális auditív-orális” módszer szerint. Halló gyerekek között tanulnak, ugyanazon tanterv szerint haladnak.

ch magazin pretoria3

Mennyire számít egyedülállónak ez a módszer?
A fejlesztés elmélete Morag Clark nevéhez fűződik, aki részt vett az iskola épületének, tantermeinek speciális kialakításában, az intézmény tanárainak képzésében. A kutatásai alapján a megfelelő feltételek biztosítása mellett bármely hallássérült gyermek megtanítható a hangos beszédre.


 Amikor Morag Clark mintegy fél évszázaddal ezelőtt a pedagógusi pályára lépett, még gyerekcipőben járt az audiológia: nem léteztek a hallás mérésére szolgáló eszközök, audiogrammok, hatékony hallókészülékek. Clark elmélete szerint minden siket és nagyothalló gyermek képes arra, hogy elsajátítsa a hangos beszédet, amennyiben ehhez környezetétől megfelelő támogatást kap. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a gyermekkel természetes módon, hangos beszéddel kommunikálnak. Morag Clark megközelítése szerint a jelbeszédnek nincs helye a gyermekek korai fejlesztésében, ha azt szeretnénk elérni, hogy a gyermek beszéljen. 


A tanulmányutadon milyen szakmai feladatokat végeztél?
A két hónap alatt sok tapasztalatot gyűjtöttem, sok helyen hospitáltam. A fogadó intézménytől nagy szabadságot kaptam, így például már az első napokban egyedül végezhettem fejlesztéseket. Működés közben láttam az iskola filozófiáját, megismertem az oktatási célokat, valamint az intézményben alkalmazott módszereket. Heti rendszerességgel vettem részt a tanulók egyéni oktatási tervéről szóló megbeszéléseken. Óriási élmény volt, hogy láttam az inklúzió gyakorlati megvalósítását, a 3 éves korosztálytól a 16 évesekig. Ebben a formában Magyarországon nincs példa ilyesmire. Hospitálásaim során megfigyeltem, hogyan differenciálnak az órákon, a feladatlapokon. A délutáni foglalkozásokra is ellátogattam, volt dráma, dob, sakk, kórus és sport szakkör is. Érdekes volt megismerni, hogy teszik ezeket elérhetővé a hallássérült gyerekek számára is.

ch magazin pretoria4

Volt olyan, ami különösen sokat jelentett számodra?
Az egyik legjobb dolog volt, hogy egyénileg dolgozhattam különböző hallássérült gyerekekkel, beleláttam a speciális igényeikbe. Széles spektrumot ismertem meg, hiszen a gyerekek különböző kultúrával és szociológiai háttérrel rendelkeztek, voltak közöttük korán és későn diagnosztizált gyerekek, hallókészülékkel vagy cochleáris implantátummal ellátott tanulók is. Az iskola alapítójával, Nico van der Merwe-vel személyesen is találkoztam, megtudtam tőle az iskola alapításának történetét, filozófiáját. Az intézmény igazgatójával pedig az oktatási és nevelési jellegzetességekről beszélgettünk.

ch magazin pretoria7

Miért értékeled sikeresnek a tanulmányutad?
Megvizsgáltam az audiológiai beavatkozás részleteit az iskolai munkába keretében, egy helyi kórházban és egy szakintézményben is. A Dél-Afrikában szerzett tapasztalatok hozzásegítettek, hogy Magyarországon tudatosabban, felkészültebben álljak a hallássérültek oktatásához.