Szakmai álomutazás a világ leghosszabb vasúti alagútjához

A győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Településmérnöki tanszékének 12 hallgatója utazott csoportos tanulmányútra a svájci Gotthard-bázisalagúthoz. Mint Major Zoltán, a csoport képviselője fogalmazott: egy igazi „szakmai álomutazás” válhatott valóra a Campus Hungary Programnak köszönhetően.ch magazin gotthardalagut1

Hogyan jött a tanulmányutatok ötlete?
Tanulmányaink során, oktatóink sokszor említették az alagút építését. Amikor elolvastam a pályázatot, egyből az jutott eszembe, hogy a segítségével megtekinthetnénk élőben is ezt a nagy volumenű mérnöki projektet.

Mennyi időre és hova utaztatok ki?
Két napra utaztunk ki Pollegio-ba, az Alptransit bodio-i látogatóközpontjába. (Infocentro Gottardo Sud SA). Itt nemcsak minden részletet bemutató szakmai előadáson vehettünk részt, de az átadás előtt álló alagút egy szakaszát is megtekinthettük. Mindez szakmai szempontból meghatározó élmény volt a számunkra.

Hogyan zajlott a tanulmányút?
A csoportunk két nap alatt egy-egy szakmai előadáson vett részt, ahol a tervek megszületésétől az alapkőletételen át a jelenlegi állapotig bemutatták a projekt mérföldköveit. Az elméleti előadásokon túl szakmai idegenvezetés keretében megtekintettük a szinte teljesen elkészült vasúti alagutat, a biztonsági átjárók egyikét, a több mint 400 négyzetméteres telephelyet és a projektet bemutató állandó kiállítást.
Az első előadáson a költségek előteremtéséről, a beruházás szükségességéről, megtervezéséről és a kivitelezéséről kaptunk információkat. A munkavédelmi oktatást követően megkaptuk a biztonsági felszereléseket és egy „turistavonattal” bevittek minket a nyugati alagútba. A megtekintett szakasz szinte 100 %-os készültségű, mind a vasúti felépítmény-szerkezet, mind a felsővezeték és egyéb közművek, szellőző berendezések, biztonsági berendezések kialakítási szintjében.

Nem sok ember mondhatja el, hogy működés előtt járt az alagútban.
Az infocenterben azt a tájékoztatást adták számunkra, hogy a következő 3 évben a végső rekultivációt, a kapcsolódó infrastrukturális létesítmények befejezését, az alagutakhoz vezető vasúti vágányokat és egyéb rendezési munkákat végzik el, valamint min. 1 éves üzemi próbát tartanak az alagút biztonságos üzemeltetésének ellenőrzése miatt.
Fontos, hogy a diákok az egyetemen megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatban is lássák megvalósulni. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ezt egy ilyen páratlan mérnöki csodánál tehettük meg.

ch magazin gotthardalagut2

Honnan szereztetek tudomást a Campus Hungary Programról?
A hallgatói önkormányzatunk értesítése alapján ismertük meg az ösztöndíjpályázatot.

Miért vettétek igénybe a Campus Hungary Programot?
A program nagy előnye miatt, hogy az ösztöndíj összegét szabadon használhattuk fel. Ezáltal az útiköltséget, a szállást, a belépőket és az étkezést is az ösztöndíj összegéből finanszíroztuk.

Hogy értékeled, mit sikerült elérnetek a Campus Hungary Programnak köszönhetően?
Egy olyan szakmai úton vehettünk részt, amelyre lehet, hogy egész életünkben nem lett volna alkalmunk és lehetőségünk. Mivel nem találtunk hasonló ösztöndíjat, önerőből pedig nem tudtuk volna finanszírozni a teljes költséget, a program nélkül nem jutottunk volna ki az alagúthoz.

Kinek ajánlanád a programban való részvételt, s miért?
Mindenkinek, aki érdeklődik a határon túli innovációk iránt, és akinek van egy szakmai álma, amit másként nehezen érhetne el.


 A Gotthárd-bázisalagút átadása után 57 kilométerével a világ leghosszabb vasúti alagútja lesz. A svájci Alpok alatt halad át, Zürichet és Milánót köti majd össze, jelentősen csökkentve az eddigi menetidőt. Az alagút egyes pontjain 2000 méteres sziklatömeg van a sínek felett, napi 300-320 vonat fog áthaladni rajta.

ch magazin gotthardalagut3

A három nagyobb egységből álló alagútrendszer megépítése 1947-ben vetődött fel először. A középső Gotthárd-bázisalagút építését 2003-ban kezdték meg, mintegy 6,5 milliárd USA dollár költségvetéssel, teljes egészében svájci adóbevételekből finanszírozták. Kialakítása során 24 millió tonna kőzetet termeltek ki, az építkezéshez több mint egymillió tonna cementet, s majd hárommillió köbméter betont használtak fel. A Gotthárd-bázisalagút építéshez négy fúrópajzsot használtak, amelyek egyenkénti hossza elérte a 440 métert, előrehaladásuk egy nap alatt nagyjából 25–30 m volt maximálisan. A beruházás volumene egyedülálló a világon.