Hírek

"Óvónő voltam Németországban"

ch magazin waiblingen„Anyának szólítottak a gyerekek!” – mesélte Szűcs Lea a Campus Hungary Magazinnak, hogy mi volt a legnagyobb élménye két hónapig tartó szakmai gyakorlatán. A bajai Eötvös József Főiskola hallgatója egy különleges óvodában szerzett tapasztalatokat Németországban.

Miért éppen egy németországi óvodát választottál a szakmai gyakorlat teljesítéséhez?
A főiskola Neveléstudományi Karán német- nemzetiségi óvodapedagógusnak tanulok, így szükségem van a megfelelő német nyelvtudásra, amit a legjobb „anyanyelvi” területen megerősíteni. Ráadásul nemsokára egy évig Németországban fogom a tanulmányaimat folytatni, így hasznos elő- és felkészülni szakmailag is a következő időszakra a helyszínen.

Hogyan sikerült olyan óvodát találni, ami megfelelt a terveidnek?
Német nyelvtan tanárnőm sokat segített ebben. Ő lépett kapcsolatba a ludwigsburg- i főiskola egyik tanszékvezetőjével, aki kiválasztotta a tökéletes gyakorlóhelyet. Sajnos később kiderült, hogy a rengeteg helyi gyakornok miatt mégsem lesz számomra hely a főiskola óvodájában. Szerencsére mire ezt megtudtuk, már biztosítva volt számunkra egy gyakorlóhely Waiblingen-ben.

Könnyen tudtátok korrigálni a változást a pályázati rendszerben?
Akadt némi bonyodalom, de egy módosító levéllel orvosolni tudtuk időben.

Amikor beadtad a pályázatod, mit vártál el a gyakorlattól?
Úgy gondolom, amikor az embernek ilyen lehetősége akad, akkor azt maximálisan ki kell használnia. A szakmai nyelvtudásom elmélyítése mellett egy olyan német óvodában kívántam hospitálni, ami nyáron is működik. De szerettem volna kiépíteni emberi kapcsolatokat, az országot, annak kultúráját, a hagyományokat, az embereket megismerni.

A Magyarországon tapasztaltakhoz képest miben különbözött meglátásod szerint a német óvodai élet?
Szerintem nagyon sok különbség van. Az óvoda a miénktől teljesen eltérő rendszer szerint működik. Kezdve attól, hogy egész nyáron, mindennap reggel fél héttől egészen este kilencig szeretettel fogadják a gyermekeket. Ide mindenféle nemzetiségű, korosztályú, sajátos nevelési igényű óvodás jár az egészen kicsiktől, mint az egyévesek, az olyan nagyokig, mint a hatévesek.

Este kilencig?
Igen, de azért a jellemző az, hogy a kisgyermekek nagy részét délután kettő-három körül elviszik. Eltérés még, hogy nem tartanak foglalkozásokat, minden kötetlenül és szabadon, de jól megtervezetten folyik. Az óvónők megfigyelik a gyermekeket, portfóliót készítenek róluk, majd közösen megbeszélik, hogy milyen területen kell őket fejleszteni. Külön szobák vannak arra, hogy a gyerekekkel eltérő képességeik szerint foglalkozzanak, és még egy hatalmas tornaterem is a rendelkezésre áll. Fantasztikusnak tartom, hogy rengeteg kirándulásra, állatkertbe, múzeumokba, mesekertekbe viszik a gyerekeket. Dadák sincsenek, minden ilyen jellegű feladat is az óvónőkre, sőt óvóbácsikra hárul. Éppen ezért egy csoportban hárman is dolgoznak. Sok a fiatal, és egyre több a férfi ezen a pályán. Németországban nem kell felsőoktatási diploma ehhez a munkához, a többség egy képzésen vesz részt, annak birtokában már akár dolgozhat is.

Viszonylag hosszú időt töltöttél el a gyakorlati helyeden. Elégedettek voltak veled a gyakorlati vezetők?
Mélyen hatott rám, hogy a gyerekek mennyire ki tudják mutatni az érzelmeiket, és milyen szeretetre éhesek. Boldog voltam, mert nagyon gyorsan befogadtak, állandóan ölelgettek, az ölembe kívánkoztak, puszilgattak. Többször mondták, hogy szeretnek, és anyának szólítottak! Az óvónők megdicsértek, mondták, hogy megérezték a gyerekek, hogy figyelek rájuk, törődöm velük.

Ha ki kellene emelned valamit, mi lenne az?
Például a kirándulások a gyermekekkel, csodálatos volt minden perce. Az is nagy élmény volt, hogy sokféle korosztály volt együtt, ezért kipróbálhattam magam a pelenkázásban, vagy az altatásban is. Nagyon büszke voltam arra is, hogy folyamatosan dicsérték a német nyelvtudásom, sőt, volt aki németnek hitt, mivel a végén már német akcentussal beszéltem. A legnagyobb személyes élményem az volt, hogy eljuthattam a Fekete- erdőbe, az egyik legnagyobb álmomat teljesítve ezzel, hiszen sváb őseim onnan származnak.

Mit kezdesz majd azzal a tapasztalattal, amit Németországban elsajátítottál?
Először a tanulmányaim és a gyakorlataim során használom majd, de úgy érzem, olyan mélyreható élményeket, tudást szereztem, amit nem felejtek el, és a későbbi munkámban, sőt a saját életemben is alkalmazni fogok. Nemsokára egy évig Németországban leszek ismét, de a gyakorlat után jóval könnyebben fogok belevágni.